A sütimentő ötlet: almás pohárkrém

 Új lakásba való költözés apropóján - amolyan konyhaszentelés gyanánt - kitaláltam, hogy sütök egy sütit (is).

A rendelkezésre álló eszközök: motiváció - töredékesen, egy csomag leveles tészta - a hűtőben, alma - kosárban. Nos, ez almás levél lesz.

Nem lett. :D

Valami idióta oknál fogva úgy gondoltam, hogy a leveles tésztának jó lesz ha előre kiveszem a hűtőből... nos ezzel annyit lehet elérni, hogy a leveles tészta kezelhetősége 0 alá csökken, ellenben jól fog szakadni és ragadni.

De vissza az elejére: 5-6 szem édes nyári almát megpucoltam, apró kockára vágtam, beszórtam fahéjjal, adtam hozzá 1-2 ek mézet majd serpenyőben némi víz hozzáadásával elkeztem párolni. Amikor már jól illatozott, hozzáadtam még egy jó marék krisztálycukrot, picit hagytam, hogy karamellizálódjon vele, majd pici vízzel aláöntögetve inkább pároltam tovább. Akkor van kész, ha ideális számodra az alma állaga.

Eredetileg itt jött volna a leveles tészta, négyzetek, hajtogatás... de a gyakorlatban ahogy megpróbáltam az almával töltött tésztát hajotgatni, az szakad, nyúlt, ragadt... a végeredmény az lett, hogy átkapartam egy piteformába almástól, tésztástól (néha sütőpapírostúl) ahogy esik úgy puffan alapon majd 180 fokon addig sütöttem amíg a tészta meg nem sült.

1 csomag vaníliapudingot kifőztem, majd hülés közven hozzáadtam 10 dkg margarint és azzal habosra kevertem.

A poharak aljába a tésztás-almás sült valamit tettem (ami egyébként baromi finom lett, csak nem épp tálalásra alkalmas), majt pár evókanál puding, újra almás-részta, újra puding... amíg el nem fogy. A tetejére alma került dekorációnak.

Hűtőben összeérleltem, és úgy tálaltam, mintha mindig is így szerettem volna elkészíteni. :D