Őszi bakancslista: sütőtökpite
Az ősz a kedvenc évszakom, egyszerűen imádom az illatát, a színeit... mindent. Még az esős napokat is. ;o)
Idén több őszi bakancslistás poszt is szembejött velem a Facebookon, és mivel egész kis családom úgy látta, hogy ezek nekem vannak címezve, hát magamra vettem a kihívást. Szóval lesz még termésszedés, forrócsokizás, horrorfilm nézés, takaró alá kuckózás, esőnézés, és sok-sok egyéb igazán őszi program... de most az első hivatalos pont, a sütőtökös pite sütéséről számolnék be. Csak hogy hivatalos legyen, itt az interneten. :)
Szóval az úgy volt, hogy én pár pár évvel ezelőtt sütöttem sütőtökös pitét. Ez akkor annyira ízlett, hogy a krémjét azonnal üvegekbe tölthetőre is elkészítettem. Aztán itt feledésbe is merültek, közben sok minden zajlott az életemben, elköltözés, válás, hagyjuk. Ez egy vidám poszt lenne most. ;o) A lényeg: a krém szépen felcímkézve ott várta a kamrapolcon jobb sorsát, ami így évek múlva, de végre beteljesült.
Most, hogy előkerültek az őszi bakancslisták, azonnal arra gondoltam, hogy én ezt fogom megcsinálni.
A tésztához most nem volt dió, szóval az egész 20 deka müzliből lett darálva. Bízom benne, hogy jó lesz. ;o)
A krémhez pedig egyszerűen fogtam két üveg "lekvárt", kiborítottam, átkevertem, majd az elősütött tésztára tettem pont úgy, mint ha most készült volna frissen.
Az eredmény egy illatos, gyönyörűen karamellizált pite lett, ami miatt még a legmorcosabb nyár-hívők is elődugják a lábukat a takaró alól. Ez egy igazi édes-fűszeres ősz ízű sütemény.
Idén több őszi bakancslistás poszt is szembejött velem a Facebookon, és mivel egész kis családom úgy látta, hogy ezek nekem vannak címezve, hát magamra vettem a kihívást. Szóval lesz még termésszedés, forrócsokizás, horrorfilm nézés, takaró alá kuckózás, esőnézés, és sok-sok egyéb igazán őszi program... de most az első hivatalos pont, a sütőtökös pite sütéséről számolnék be. Csak hogy hivatalos legyen, itt az interneten. :)
Szóval az úgy volt, hogy én pár pár évvel ezelőtt sütöttem sütőtökös pitét. Ez akkor annyira ízlett, hogy a krémjét azonnal üvegekbe tölthetőre is elkészítettem. Aztán itt feledésbe is merültek, közben sok minden zajlott az életemben, elköltözés, válás, hagyjuk. Ez egy vidám poszt lenne most. ;o) A lényeg: a krém szépen felcímkézve ott várta a kamrapolcon jobb sorsát, ami így évek múlva, de végre beteljesült.
Most, hogy előkerültek az őszi bakancslisták, azonnal arra gondoltam, hogy én ezt fogom megcsinálni.
A tésztához most nem volt dió, szóval az egész 20 deka müzliből lett darálva. Bízom benne, hogy jó lesz. ;o)
A krémhez pedig egyszerűen fogtam két üveg "lekvárt", kiborítottam, átkevertem, majd az elősütött tésztára tettem pont úgy, mint ha most készült volna frissen.
Az eredmény egy illatos, gyönyörűen karamellizált pite lett, ami miatt még a legmorcosabb nyár-hívők is elődugják a lábukat a takaró alól. Ez egy igazi édes-fűszeres ősz ízű sütemény.
Megjegyzések
Megjegyzés küldése