Konfitált pulykacomb
Ahogy anyukámtól tanultam. (o:
A káposztás tésztánál már felkonferáltam, hogy ilyet is sütöttem, hát íme a recept.
Kell hozzá 0,5 kg sertészsír, egy pulykacomb, só, bors, pár gerezd fokhagyma (ez utóbbit nem tudom, hogy anyukám szokott-e bele tenni, de nekem bejött).
A legnehezebb munka rögtön az elején körvonalazódik: a hártyákkal, inakkal teli pulykacombot bizony ki kell filézni és feldarabolni. Aki ismer, az tudja, egy úgy kb 1-1,5 óra elfoglaltságot jelent számomra.
De megéri elszöszmötölni vele, mert a végeredmény akkor fenntartások nélkül ehető.
Sózzuk, borsozzuk enyhén őket.
Második lépésként felolvasztjuk a zsírt egy nagy lábosban.
Kis lángon hagyjuk, hogy ne forrjon túlságosan, majd a husidarabkákat óvatosan beleengedjük. Hozzáadjuk a 3-4 gerezd fokhagymát is, majd kis lángon főzzük.
És főzzük.
És főzzük.
És főzzük.
Úgy 2-3 órát, addig, amíg a hűs omlóssá nem válik, és az oldalán pár helyen már karamellizált részek nem lesznek.
Szűrőkanállal kiszedjük őket (először a hagymát, óvatosan, hogy ne essen szét.., aztán mehet a kukába, teljesítette küldetését), és azon melegen tálalhatjuk. Mehet magába, vagy friss foszlós kenyérrel. (Vagy esetleg káposztás tésztával. (o; ) Ami marad - ha marad - az hidegen is mennyei.
A zsírt pedig még melegen öntsük edénybe, igazán finom pecsenyezsír lesz, ami jó főzéshez, vagy csak úgy zsíros kenyérnek is.
Egyébként így lehet tárolni is a húst: üvegekbe szedjük, majd a zsírral leöntjük, hagyjuk megdermedni. De mivel a hús olyan zseniálisan finom, hogy hacsak nem egy t-rex méretű madár combjából készítettük, akkor pár napon belül elfogy (nálunk a vacsorát nem élte meg...), így ez a metódus teljesen idejétmúlt.
A káposztás tésztánál már felkonferáltam, hogy ilyet is sütöttem, hát íme a recept.
Kell hozzá 0,5 kg sertészsír, egy pulykacomb, só, bors, pár gerezd fokhagyma (ez utóbbit nem tudom, hogy anyukám szokott-e bele tenni, de nekem bejött).
A legnehezebb munka rögtön az elején körvonalazódik: a hártyákkal, inakkal teli pulykacombot bizony ki kell filézni és feldarabolni. Aki ismer, az tudja, egy úgy kb 1-1,5 óra elfoglaltságot jelent számomra.
De megéri elszöszmötölni vele, mert a végeredmény akkor fenntartások nélkül ehető.
Sózzuk, borsozzuk enyhén őket.
Második lépésként felolvasztjuk a zsírt egy nagy lábosban.
Kis lángon hagyjuk, hogy ne forrjon túlságosan, majd a husidarabkákat óvatosan beleengedjük. Hozzáadjuk a 3-4 gerezd fokhagymát is, majd kis lángon főzzük.
És főzzük.
És főzzük.
És főzzük.
Úgy 2-3 órát, addig, amíg a hűs omlóssá nem válik, és az oldalán pár helyen már karamellizált részek nem lesznek.
Szűrőkanállal kiszedjük őket (először a hagymát, óvatosan, hogy ne essen szét.., aztán mehet a kukába, teljesítette küldetését), és azon melegen tálalhatjuk. Mehet magába, vagy friss foszlós kenyérrel. (Vagy esetleg káposztás tésztával. (o; ) Ami marad - ha marad - az hidegen is mennyei.
A zsírt pedig még melegen öntsük edénybe, igazán finom pecsenyezsír lesz, ami jó főzéshez, vagy csak úgy zsíros kenyérnek is.
Egyébként így lehet tárolni is a húst: üvegekbe szedjük, majd a zsírral leöntjük, hagyjuk megdermedni. De mivel a hús olyan zseniálisan finom, hogy hacsak nem egy t-rex méretű madár combjából készítettük, akkor pár napon belül elfogy (nálunk a vacsorát nem élte meg...), így ez a metódus teljesen idejétmúlt.
Megjegyzések
Megjegyzés küldése