Farmer házicipő - páromnak

Amennyiben arra vagy kíváncsi, hogy hogy is kell készíteni egy ilyen cipőt otthon könnyen és egyszerűen, akkor Prudent Baby oldalát ajánlom áttanulmányozásra. Én viszont meg tudom mutatni, hogy az én ügyködésem nyomán hogy alakult a cipő.
Mivel a sajátomnak nagy sikere volt, párom igényt jelentett e saját példányra is. Kihívás volt benne, mert szerintem még nem készült a világon olyan cipő, ami számlára megfelelő lenne.

Azért persze próbálkozni lehet: a szabásmintát két irányba módosítottam: egyfelől megnöveltem a hosszát jó két centivel, másfelől az oldalmagasságot levettem, mert azt az előző cipőnél is korrigálnom kellett.

A külső oldalának maradék farmeranyagokat vettem: mivel most már csak előre levágott négyzeteim voltak (majd egyszer elmagyarázom miért), így azokból varrtam össze 3-3 darabot oldalanként. Tehát összesen 12 négyzetet. Próbáltam úgy-ahogy különböző anyagokat venni.
A belsejének pedig kordbársonyt választottam (maradék méterárúként vettem valamikor még régen), mert ez puha és meleg... pont kompatibilis párom kényes és fázós lábával. (o;
Talpnak vastagabb (de még  varrógép által varrható) bőrt választottam.

Az összeillesztés jó móka, mert most már tudom, hogy mi mihez passzol.
És tanultam az előzőnél, a gumit most nem az Achilles-ínnál húztam be, hanem elölről, így a csomó sem fogja nyomni a lábát. (nem úgy, mint nálam...)

A talpba a bőr és a kord közé most is a Deichman mezítlábas talpbetétje került.

A cipő végül jól sikerült, bár hosszas könyörgéssel sikerült csak rávennem páromat, hogy vegye fel, viselje kicsit, mert a varrások, a talpbetét az által fognak rendeződni, és úgy lesz kényelmes. Most már fel szokta olykor-olykor venni. Tőle pedig ez már elismerés. (o;