Spenótos párna

Rákaptam a spenót ízére. Talán a első 25 év utálatát kompenzálom, de mostanában rendszeresen szokott lenni itthon spenótos vacsora.
Ezzel a receptem egyik reggel ébredtem, és pár nap múlva el is készült.

A tészta a sváb krumplis pogácsa tésztája volt egy az egyben.

Amíg a krumpli főtt, elkészült a spenót: a mirelit tömböt egy lábasban, kis lángon olvasztottam ki, majd fokhagymát adtam hozzá és némi tejet, és kiraktam egy tálba. A labasba vajat tettem, majd amikor elolvadt, hozzáadtam lisztet, és amikor kezdett egy kis színe lenni, beleöntöttem a tejes spenótot is. Sőrőre főztem pár perc alatt. Némi búzadarát is adtam hozzá térfogatnövelésnek.

Kinyújtva tenyérnyi négyzeteket (néhol háromszögeket) vágtam belőle, ezekre spenótot halmoztam, majd a sarkait összefogtam és az éleket összenyomkodtam. Sütőpapírral bélelt tepsiben indultak a sütőbe, hogy a tetejük pirulásáig bent sütkérezzenek.

Melegen igazán finom, de másnap mikrózva sem rossz.

És a plusz egy ötlet: a maradék tésztát "gnocchira göngyölgettem", majd lisztbe hempergetve zacskóba tettem, és ment is fagyasztóba. Jól fog ez még jönni később. (o;