Pácolt malaccomb, egészbes sütve

A múltkori egészben sült husi után kedvet kaptam még készíteni, mondván nem is olyan nehéz ez, mint amilyennek 27 évig hittem. (na jó, 20 évig, ha úgy 7 éves korom környékére datáljuk konyhai eszmélésem idejét)

A kiindulás most is hasonló volt: kb. egy kiló sertéscomb, megmosva, leszárogatva; vöröshagyma; fokhagyma; házi paprikakrém. Ami most még extraként került hozzá, az anyukám extraerős ajvárja volt. (mivel szegény kenyéren részemről az ehetetlen besorolást kapta ereje miatt... ellenben a husinak igen jót tett)
Először is a husit bepacsmagoltam vastagon a paprikakrémmel és az ajvárral. Ezt így betuszkodtam egy ikeás lezárható tasakba, és mellé küldtem még 4 fej vöröshagymát is. Annyi krémet adtam hozzá, hogy mindent szépen bevonjon az olajos lé. Az összes levegőt kiszuszakoltam belőle, majd lezártam, és a hűtőbe rejtettem egy napra.

Másnap a nagy wokomban két kanálnyi zsírt hevítettem, minden oldalán 2-3 perc alatt fehérre sütöttem a húst. Ekkor hozzáadtam a pácból a hagymát, összezúzva 2 gerezd fokhagymát, majd fedő alatt, kis lángon kb 1,5 óra hosszat pároltam. Kb. félidőben megfordítottam, mert hiába enged levet, az alja tud picit pirulni. No meg úgysem bírom ki, hogy ne nézegessem. Itt jegyezném meg, hogy egy ekkora hús hihetetlen mennyiségű levet képes engedni... Amikor megpuhult, és hústűvel megbökve sem engedett rózsaszín levet, akkor zsírjára sütöttem. Ez a kedvenc részem, mert az egész konyhát mennyei illatok lengik be közben. (o;

Annyira sütöttem meg, hogy
1. a hús aranyszín kérget kapjon
2. a hagymamaradványok még ne égjenek meg.
A húst tálra szedtem, alufoliával lefedve, hogy pihenjen kicsit, és a serpenyőben visszamaradt hagymás szaftot vettem kezelésbe. Egy doboz főzőtejszínt (2 dl) adagoltam hozzá, majd amikor átmelegedett, a robotgép meghatározhatatlan nevű részébe öntöttem, és szép homogénre turmixoltam.

A húst 10 perc pihentetés után szeleteltem (de megjegyzem, másnap, hidegen sokkal szebben tudtam), krumplipürével, zöld ecetes paradicsommal, céklával és persze a szósszal tálaltam.