Spenótos canelloni, sajtal bundázott pulykával

Olaszországból hoztunk még canelloni tésztát, és most már gondoltam, hogy megpróbálkozom az elkészítésével is. (o;
Egy csomag mirelit spenótot kiolvasztottam, majd egy lábasban feltettem a gázra "átrottyantani". Hozzáadtam 2-3 gerezd fokhagymát, majd amikor a leve kezdett eltűnni, beletettem egy natúr tömlős sajtot. Kis lángon addig főztem, kevergettem, amíg a sajt fel nem olvadt. Mivel még elég folyósnak ítéltem, 1-2 evőkanál házi kenyérmorzsát tettem bele. Picit félretettem hűlni.

Egy jénait kivajaztam, majd felhintettem 1-2 ek kenyérmorzsával.
A canellonit megtöltöttem a spenóttal. Erre nekem az alábbi módszer vált be a legjobban:
a tésztát beleállítjuk a spenótos tálba úgy, hogy az aljáig érjen. Kanállal belelapátoljuk a tölteléket, a tészta külső oldaláról leterelgetjük, az oda került zöld pamacsokat (úgy nagyjából), majd az egész töltött csövet egy határozott mozdulattal kiemeljük az edényből, és vízszintesbe helyezzük a jénai alján. És ezt csináljuk mindaddig, amíg el nem fogy az összes spenót.

Egy tojást kikevertem sóval, borssal. A pulykamellet szeletekre vágtam, és a tojásba, majd lisztbe forgattam. Trappista sajtot reszeltem, azt a tésztára szórtam vékonyan. Erre került a lisztbe bundázott husi, majd újabb réteg sajt.

Egy doboz tejszínt elkevertek fokhagymával, tejjel, sóval, borssal és a bundázáskor hátramaradt tojással, majd rálocsoltam a husira.
A jénait fedelével együtt betettem a sütőbe, és 200 fokra melegítettem. (akkor kapcsoltam be). Kb. 40 perc múlva levettem a fedőt, és a tetejét megpirítottam. Forrón - mint minden tésztás rakott dolog - sajnos nem túl dekoratívan szeletelhető, de finom. (o; Hidegen pedig szépen vágható is már.
Szerintem máskor is fogok csinálni, volt sikere. (o;